Eredeti cím: ez mivel magyar szerzőtől van
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2014
Műfaj: fantasy, kaland, romantikus
Története: Egy alternatív világban
játszódik a történet, ami a középkori világunkhoz hasonlít. Csak azzal
ellentétben ez teljesen békés hála a Szellemek útmutatásának. A Szellemek olyan
természetfelettiek, akik vezetik az embereket és bizonyos emberek segítségére
bocsátják erejüket. Főleg a kegyeltjeikkel igen bőkezűek. Ezért a papok és
papnők igen különleges szerepet játszanak ebben a világban és ellenben a
megszokottal, itt harcosaik is vannak. Létezik ezenkívül még két rend: a
Koronások és Szárnyasok rendje, ami egyszerű emberekből áll, de ők felelősek a
békéért. Azt még fontos tudni, hogy a mágia ebben a világban szigorúan tilos és
mocskos praktikaként büntetik a használatát. Ennyit a világról, főszereplőnk
Mortua, egy harcos papnő és a szellemek kegyeltje. Egyik nap visszahívják
kiküldetéséből azért, hogy segítsen megújítani egy pecsétet, ami egy gonosz
papnőt tart fogságba, aki mágussá vált. Társául egy új jövevényt kap, Valiant,
aki egy másik világból származik és állítása szerint egy démon, de szeretne
békés életet élni és a rend tagja lenni. Kettejük kalandjával kezdődik a
történet és válik egyre bonyolultabbá.
Vélemény: A történetet nézem csak akkor 5/5-öt adnék rá,
mert szerintem az nagyon jól sikerült. Szépen felépített világ, kalandos
utazások, sok harc, érdekes események és a romantikát sem vitte túlzásba az
írónő. A nyelvezete is szép, nem darabos és magával ragadja az embert. Volt 1-2
leírás, ami hosszabbra sikerült, mint kellett volna de ez nem vesz el az
értékéből. Viszont az, hogy elsőkönyves íróval van dolgunk meglátszik, mivel
vannak hibái a könyvnek. Első könyvként ez igen erős és minden elismerésem az
írónőé. A külföldiek között is nehéz ilyet találni. A gondom (bár lehet ez csak
az én véleményem) leginkább a szereplőkkel és a szerelmi szállal volt. Túl sok
volt a szereplő és míg sokat megszerettem, sokat még csak meg se tudtam
jegyezni, holott többször segítette hőseinket, de annyira jellemtelenre
sikeredett, hogy kevertem másokkal. Kedvenc szereplőim között egyértelműen ott
volt Valian. Nagyon jól felépítették a karakterét és bár sok titok maradt
körülötte, de a végére sem lett az a nyálas hősszerelmes, mint sok könyvben ez
előfordul. Kicsit féltem, hogy csak név szerint lesz démon, de aztán kiderült,
hogy nem. Jó kis karakter lett. A másik kedvencem Lyr egy lovag volt, aki igen
gyengén kezdett, de minél többet szerepelt, annál jobban imádtam. Egyrészt,
mert nem szerette főhősnőnk (de erre majd kitérek) illetve Loghor nagymester is
érdekes karakterre sikeredett. Volt még több kedvencem is és hát sajnos a
legtöbbet ki is nyírták, mert miért ne…hisz szeretem őket. Akivel meg nem
tudtam dűlőre jutni az főhősnőnk Mortua volt és Erkai (alias Kai) a nagy
szerelme az elején. Mortua egész jól indított, bár voltak idegesítő
megnyilvánulásai, de érdekes karakter volt egészen egy pontig. Amikor már
nagyon beindultak az események használhatatlan volt, csak Valian után csorgatta
a nyálát (na ilyenkor mi van azzal a nagy első szerelemmel? akiért nyavajogtál
az elején) és amikor a csávó visszautasította feletébb undok volt vele. Oké,
nem azt vártam el, hogy jópofizzanak, de amikor megmentette az ő és Kai fenekét
akkor még a démon volt a hibás, hogy miért „kényszeríti” harcra Kai-t. (hát
igen, csata közben az normális ha egy férfi sikoltozik és semmire sem jó. adj
neki tanácsot és te leszel a hibás, mert csinált is valamit) És amikor már Kai
végre nem sikoltozott a harctéren, mint valami szende szűz, hanem csinált is
valamit, akkor Mortua arra gondolt, hogy nem bocsátja meg Valiannak, ha elesik,
mert biztos az ő provokálása miatt lett ilyen. (véletlen sem, mert neked akart
impozálni) Na ez csak néhány dolog volt az idegesítő megnyilvánulásaiból a vége
felé. Sajnáltam, mert érdekes karakter is lehetett volna belőle. Kai pedig…
semmi jellem, egy kedves és ártalmatlan gyógyító, aki Mortua első szerelme volt
és így meg is lett a szerelmi háromszög. Mondjuk az írónőnek nagy taps, hogy
nem azt csinálta, mint manapság az összes YA Fantasy író, hogy erőltette a
szerelmi háromszöget. Csak annyira volt benne, hogy előrébb mozgassa Mortua és
Valian kapcsolatát, nem is vett el sok időt a sztoriból. Pont megfelelő volt.
Összeségében a Démon és a papnő egy érdekes történet volt, ha lesz folytatás én
mindenképp elolvasom. Bár nem biztos, hogy ez a könyv az újraolvasandók közé
kerül, de előfordulhat, mert a sztori és néhány karakter mindenképp megérdemli.
Borító: 5/4
Könyv értékelése: 5/4
