2015. január 29., csütörtök

Kae Westa: A démon és a papnő

Eredeti cím: ez mivel magyar szerzőtől van
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2014
Műfaj: fantasy, kaland, romantikus
Története: Egy alternatív világban játszódik a történet, ami a középkori világunkhoz hasonlít. Csak azzal ellentétben ez teljesen békés hála a Szellemek útmutatásának. A Szellemek olyan természetfelettiek, akik vezetik az embereket és bizonyos emberek segítségére bocsátják erejüket. Főleg a kegyeltjeikkel igen bőkezűek. Ezért a papok és papnők igen különleges szerepet játszanak ebben a világban és ellenben a megszokottal, itt harcosaik is vannak. Létezik ezenkívül még két rend: a Koronások és Szárnyasok rendje, ami egyszerű emberekből áll, de ők felelősek a békéért. Azt még fontos tudni, hogy a mágia ebben a világban szigorúan tilos és mocskos praktikaként büntetik a használatát. Ennyit a világról, főszereplőnk Mortua, egy harcos papnő és a szellemek kegyeltje. Egyik nap visszahívják kiküldetéséből azért, hogy segítsen megújítani egy pecsétet, ami egy gonosz papnőt tart fogságba, aki mágussá vált. Társául egy új jövevényt kap, Valiant, aki egy másik világból származik és állítása szerint egy démon, de szeretne békés életet élni és a rend tagja lenni. Kettejük kalandjával kezdődik a történet és válik egyre bonyolultabbá.
Vélemény: A történetet nézem csak akkor 5/5-öt adnék rá, mert szerintem az nagyon jól sikerült. Szépen felépített világ, kalandos utazások, sok harc, érdekes események és a romantikát sem vitte túlzásba az írónő. A nyelvezete is szép, nem darabos és magával ragadja az embert. Volt 1-2 leírás, ami hosszabbra sikerült, mint kellett volna de ez nem vesz el az értékéből. Viszont az, hogy elsőkönyves íróval van dolgunk meglátszik, mivel vannak hibái a könyvnek. Első könyvként ez igen erős és minden elismerésem az írónőé. A külföldiek között is nehéz ilyet találni. A gondom (bár lehet ez csak az én véleményem) leginkább a szereplőkkel és a szerelmi szállal volt. Túl sok volt a szereplő és míg sokat megszerettem, sokat még csak meg se tudtam jegyezni, holott többször segítette hőseinket, de annyira jellemtelenre sikeredett, hogy kevertem másokkal. Kedvenc szereplőim között egyértelműen ott volt Valian. Nagyon jól felépítették a karakterét és bár sok titok maradt körülötte, de a végére sem lett az a nyálas hősszerelmes, mint sok könyvben ez előfordul. Kicsit féltem, hogy csak név szerint lesz démon, de aztán kiderült, hogy nem. Jó kis karakter lett. A másik kedvencem Lyr egy lovag volt, aki igen gyengén kezdett, de minél többet szerepelt, annál jobban imádtam. Egyrészt, mert nem szerette főhősnőnk (de erre majd kitérek) illetve Loghor nagymester is érdekes karakterre sikeredett. Volt még több kedvencem is és hát sajnos a legtöbbet ki is nyírták, mert miért ne…hisz szeretem őket. Akivel meg nem tudtam dűlőre jutni az főhősnőnk Mortua volt és Erkai (alias Kai) a nagy szerelme az elején. Mortua egész jól indított, bár voltak idegesítő megnyilvánulásai, de érdekes karakter volt egészen egy pontig. Amikor már nagyon beindultak az események használhatatlan volt, csak Valian után csorgatta a nyálát (na ilyenkor mi van azzal a nagy első szerelemmel? akiért nyavajogtál az elején) és amikor a csávó visszautasította feletébb undok volt vele. Oké, nem azt vártam el, hogy jópofizzanak, de amikor megmentette az ő és Kai fenekét akkor még a démon volt a hibás, hogy miért „kényszeríti” harcra Kai-t. (hát igen, csata közben az normális ha egy férfi sikoltozik és semmire sem jó. adj neki tanácsot és te leszel a hibás, mert csinált is valamit) És amikor már Kai végre nem sikoltozott a harctéren, mint valami szende szűz, hanem csinált is valamit, akkor Mortua arra gondolt, hogy nem bocsátja meg Valiannak, ha elesik, mert biztos az ő provokálása miatt lett ilyen. (véletlen sem, mert neked akart impozálni) Na ez csak néhány dolog volt az idegesítő megnyilvánulásaiból a vége felé. Sajnáltam, mert érdekes karakter is lehetett volna belőle. Kai pedig… semmi jellem, egy kedves és ártalmatlan gyógyító, aki Mortua első szerelme volt és így meg is lett a szerelmi háromszög. Mondjuk az írónőnek nagy taps, hogy nem azt csinálta, mint manapság az összes YA Fantasy író, hogy erőltette a szerelmi háromszöget. Csak annyira volt benne, hogy előrébb mozgassa Mortua és Valian kapcsolatát, nem is vett el sok időt a sztoriból. Pont megfelelő volt. Összeségében a Démon és a papnő egy érdekes történet volt, ha lesz folytatás én mindenképp elolvasom. Bár nem biztos, hogy ez a könyv az újraolvasandók közé kerül, de előfordulhat, mert a sztori és néhány karakter mindenképp megérdemli.
Borító: 5/4

Könyv értékelése: 5/4