Kendare Blake: Anna sorozat - Vérbe öltözött Anna

Eredeti cím: Anna dressed in Blood
Kiadó: Geopen Kiadó
Kiadás éve: 2012
Műfaj: fantasy, horror, romantikus
Története: Főszereplőnk Cas Lowood szellemekre vadászik és őket helyezi örök nyugalomra. Apja is ezzel foglalkozott és halála után a fiú még inkább a munkába temetkezik. Anyja nap, mint nap segíti, hisz boszorkány léte miatt rendelkezik egy kis spirituális erővel. Egyik nap Cas régi ismerősüktől kap egy hívást egy különös szellemtől, aki egy kisvárosban kísért. Végül úgy dönt utána néz. Be is épül a helyi középiskolába és már kezdené feladni, de egyszercsak a városszéli elhagyatott házban találkozik Annával, aki sokkal agresszívabb és veszélyesebb, mint azt el tudta képzelni. Innentől kezdve elhatározza, hogy mindenképp levadássza.
Vélemény: Azért kezdtem el, mert sok jót hallottam róla, valamint sokan azt írták, hogy hasonlít az Odaátra, ami nagy kedvencem. Egy egyszerű kikapcsolódást vártam tőle, de sokkal többet kaptam. Bár tényleg hasonlít az Odaátra, de mégse annak koppintása, csak az alaphelyzet egyezik meg. A szellemvadászatok bemutatása és a felkészülés rá különösen élvezetes volt. Kissé féltem, hogy most fiú szemszögéből fogom olvasni a történetet, mert eddig csak legtöbbször negatív tapasztalatom volt (káromkodással és nagyképűsködéssel akarták velem elhitetni, hogy fiú szemszögéből írják a történetet) Itt kellemeset csalódtam. Még sokkal jobb volt, mintha egy lány szemszögéből írták volna. Az írónő stílusa könnyed, mégis a fiúkra jellemző szlenget/felfogást használja. Cas karaktere meg különösen szimpatikus. A történetért is odavoltam, hisz bár volt, amit ki lehetett találni mégis meg tudott lepni. Ami kicsit meglepett az a romantika. Nem gondoltam volna, hogy lesz ebben a könyvben mégis raktak bele. Először kissé bizarr volt, aztán mégis megkedveltem. Különösen tetszett, ahogy bemutatta Cas és Anna kapcsolatát és mélyen megérintett. Amikor Anna története kiderült különösen sajnáltam szegény lányt. A végére meg nem számítottam. Bár olyan lezártnak hatott, mégis van második kötete, amit mindenképp el fogok olvasni, hisz ezt sem bírtam letenni. 
Borító: 5/5
Könyv értékelése: 5/5

Kerstin Gier: Időtlen szerelem - Zafírkék

Eredeti cím: Liebe geht durch alle Zeiten - Saphirblau
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2011
Műfaj: fantasy, iskolai élet, vígjáték, szerelem
Története:
A könyv ott folytatódik, ahol az előző abba maradt. Gwendolyn és Gideon a gyóntatófülkében ülnek és csókolóznak, mígnem egy vízköpődémon meg nem zavarja őket. Vagyis Gwendolynt, mert nem csak a szellemeket, hanem a démonokat is látja. A lány élete innentől kezdve egyre bonyolultabb. Nem elég, hogy új démonbarátját nem tudja lerázni, egyre nehezebb feladatok hárulnak rá, emellett egyre több titok és kérdés merül fel, amit magának kell kinyomoznia. Ha ez még nem lenne elég Gideon viselkedése sem könnyíti meg a helyzetét, hisz hol flörtöl a lánnyal, hol ridegen viselkedik vele, mint egy idegennel. Mi lesz így Gwendolynnal?
Vélemény: Jó régen olvastam az első kötetet, de még tisztán emlékeztem rá, hisz nagyon tetszett. Egyszerű és könnyed, nem tartalmazott semmi mély gondolatot, mégis annyira megfogta az embert, hogy máris tovább akarta olvasni. Ezek mellett ráadásul nagyon jó kikapcsolódást nyújtott. Ez nem volt másképp ezzel a kötettel sem. Olvastatta magát és nehéz volt letenni. Gwendolyn szemszögéből olvashatjuk a történetet és olyan könnyeden és élvezhetően teszi ezt, hogy emiatt még élvezhetőbb lesz a könyv. Bár kicsit furcsa benne, hogy a történet még csak 1 hete játszódik, de a két főhős már fülig szerelmes egymásba. Mellesleg most máshogy álltam Gideonhoz is, hisz az első kötetben nagyon bírtam, most nem tudtam hova tenni, ezzel a szeret-nem szeret viselkedésével. De a kötet végén Paul egy mondata(amiben kifejezi, hogy Gideon olyan, mint egy szuperhős, de az érzelmeit nem tudja kezelni) mindent megmagyarázott. Tetszik benne az is, hogy a főszereplők pont olyanok, mint amilyennek korukhoz képest lenniük kell. Néhány romantikus könyvre jellemző, hogy próbálnak a szereplőknek mély gondolatokat/érzelmeket adni, ami korukhoz végképp nem illik, erre csak nevetséges és sablonos lesz. Itt pont úgy reagálnak és viselkednek, ahogy azt első szerelemkor szokás. Leslie egyre nagyobbat nő a szememben, hisz bár az első kötetben olyan extra szereplő érzést keltette, most rájöttem fontos, hisz sokat segít Gwendolynnak és visszarántja őt az önsajnálatból vagy a cukormázas álmokból. Nem csak a szereplők, hanem maga a történet is fejlődött, hisz az előző kötetben azért valamivel egyszerűbb volt. Itt több a kérdés és minél többet tudunk annál inkább bele lehet bonyolódni. Különösen tetszik a fejezetek előtt lévő szövegek/bejegyzések az Őrzőktől. Érdekes információkat ad a történethez, valamint elgondolkoztat, hogy mik lesznek később. A vége nagyon nyitott lett és az epilógusnak köszönhetően még több kérdésem van, mint az elején. Összességében imádtam ezt a könyvet is és elképzelhető, hogy hamarosan beszerzem az utolsó kötetet is.
Borító: 4/5
Könyv értékelése: 5/5

Marie Lu: Legenda Trilógia - Legenda

Eredeti cím: Legend - Legend Trilogy
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2012
Műfaj: sci-fi, disztópia, kaland, szerelem
Története: 
A jövőben járunk, ahol megszűnt létezni az egységes Amerika. Észak-Amerika két hadban álló nemzet lett: a Köztársaság és a Kolóniák. A történetünk két szálon fut. Az egyik szál June-é, a 15 éves zseni lányé, aki a Köztársaság reménye. A másik szál pedig Day-é, a 15 éves fiúé, aki a köztársaság legkeresettebb bűnözője. Nem ismerik egymást, sose találkoztak egészen addig, míg Day egyik akciója során megsebesít egy Metias nevű tisztet, aki a következő napon meg is hal. Methias nem más, mint June bátyja. Day a gyanúsított, így a lány elhatározza bármit megtesz azért, hogy megtalálja bátyja gyilkosát és megbosszulja a halálát. De tényleg csak ennyiről lenne szó?
Vélemény:
Az alapsztori rögtön megfogott és olvastam jó kritikát is róla. Illetve a Goodreads-en is egész jóra volt értékelve, most meg amúgy is a disztópiás könyvekhez volt/van hangulatom, ezért megvettem és belekezdtem. Örülök, hogy megvettem. Nos, akkor a történet... Általában 10-20 oldal után el tudom dönteni, hogy ez a könyv tetszeni fog vagy nem. Azt figyelem, hogy mennyire jön be az írásmód, karakterek, mennyire köt le a történet. Itt mindegyik rögtön teljesült. A történet nagyon érdekes és a világ is, amit Marie Lu felépített nekünk. Mint minden disztópiás könyvben a nagyhatalom sose olyan kedves, mint hiszed. De azért erre én se gondoltam volna. Bár már az elejétől kezdve éreztem, hogy itt lesz valami, de mégis meg tudott lepni, ami plusz pontot érdemel. A sztori se nem túl lassú, se nem túl gyors. Úgy halad, ahogy haladni kell. Nem erőltetett, sőt, teljesen bele tudtam magam élni. Bár a Kolóniákról és a Patriótákról nem sok mindent tudunk meg, de tökéletesen bemutatja az általa felépített világot. A hiányzó részeket szerintem a többi kötetben fogja bemutatni/taglalni, hisz ez egy trilógia. Akkor a karakterek: a két főszereplő Day és June rögtön a szívemhez nőttek és könnyen tudtam velük azonosulni. Day-el a legkönnyebben, hisz élveztem, hogy végre nem egy ömlengő, romantikus hősről olvasok, hanem egy egész reális fiúról. Sokat szenvedett és mégis talpra tudott állni és kiállni a családja mellett és abban, amiben hisz. Ő fogott meg a legjobban. Illetve az, ahogy bemutatja az eseményeket. Egyszerűen imádtam. A leglehetetlenebb helyzetekből is kikerült és akármi történt erős maradt. De megmutatta az érzelmes, kedves oldalát is. És végre egy pasi, akinek nem az a fő gondja, hogy hány csajt gyűjtsön be vagy hogy áll rajta a ruha. Illetve nem a tipikus titokzatos és szexi, aki sötét titkot rejt. Persze más karakterekkel is találkoztam, akikre ezek nem vonatkoznak, de egyre ritkábbak az ilyen gyöngyszemek. Illetve attól is emberibb, hogy vannak hibái még akkor is, ha született zseni. Akkor jöjjön June. Végre egy csaj, akinek nem az van a homlokára írva: "Várom a szőke herceget fehér lovon, hogy megmentsen." Ő is egy zseni, okos, jól képzett mégsem egy Mary Sue. Miért? Mert annak tűnik, de valójában nem tökéletes. Annak ellenére milyen okos, néha elég naiv tud lenni. És kezdetben lenéző, de még az is megérhető, ha azt vesszük milyen környezetben nőtt fel. Ő egy elég erősen fejlődő jellem, hisz a végére teljesen megváltozott. Illetve azt szerettem benne, hogy milyen akaratos és nem áll meg, míg el nem éri a céljait és kitart az elvei mellett, de nem vakon és felismeri a hibáit. A mellékszereplők szintén jók, még a negatív karakterek sem idegesítettek fel, ami szintén plusz pont, hisz valamikor annyira béna az ellenség, hogy röhögnöm kell. Itt nem. Persze, mint minden történetnek ennek is vannak hibái. Elsősorban a szereplők életkora nem igazán feküdt. Hisz ilyen gondolkodással inkább 17 évesnek tűnnek, mintsem 15 évesnek. Bár Day-t még meg lehet magyarázni miért, de June-t nem igazán. Mégsem olyan zavaró tény ez. Illetve a másik hiba, hogy Day és June kapcsolata kicsit gyors nekem. Alig voltak együtt pár napot máris egymásba szerettek.  Mégsincs bajom vele, sőt imádom őket együtt. A kapcsolatuk egyáltalán nem nyálas, hanem aranyos és érezni, hogy még alakulnia kell. És az szintén pozitívum, hogy a romantika nem ment a történet rovására. Itt a főszereplőknek nem csak azon jár az esze, hogy a másik mit csinál és hogy vele legyen, hanem ettől nagyobb gondjai vannak. Illetve van egy gondom még vele. Túl rövid, és túl hamar kivégeztem és a végén megmaradt az az érzés, hogy: Olvasni akarom a második kötetet! Ami sajnos még nem jelent meg Amerikában, de január végére várható és remélem itt is minél hamarabb megjelenik. Összességében úgy érzem egy új kedvenc született.
Borító: 4/5 (csak azért, mert hozzászoktam a történet miatt. Amúgy nem annyira jött be)
Könyv értékelése: 5/5 (mindenhol így értékelik, így visszatérek én is rá. A régebbieket majd átírom ilyen értékelésre.)